Az asztma a tüdő hörgőinek krónikus gyulladása. Az asztmás rohamokat külső tényezők és különleges helyzetek váltják ki. A testmozgás egy jellegzetes kiváltó oka az asztma tüneteinek.
A következőkben a testmozgás okozta asztma okairól, tüneteiről és kezeléséről tájékozódhat.
A testmozgás képes kiváltani asztmás rohamokat azoknál, akik erre hajlamosak. A testmozgás okozta asztma érzékeny a hőmérséklet és a levegő páratartalmának változására.
Ha a szánkon keresztül veszünk levegőt testmozgás közben, akkor a tüdőt érő levegő hidegebb és szárazabb, mint a tüdőben lévő melegebb és párásabb levegő, és ez a kontraszt kiválthatja az asztmás rohamot.
Ha pihenünk testmozgás közben vagy után, a levegőt az orrunkon keresztül vegyük, ezzel melegítjük, párásítjuk és tisztítjuk a belélegzett levegőt.
Mi a teendő roham esetén?
Ha a roham elkezdődik, akkor megduzzad a légutak nyálkahártyája, összehúzódnak a simaizmok, és nagy mennyiségű váladék választódik ki. Ez részben blokkolja a légutakat, és megnehezíti a kilégzést. A kezeletlen asztma a légutak állandó beszűküléséhez vezethet.
Azok a sportok és játékok, amelyek folyamatos aktivitást igényelnek (hosszú távú futás, kosárlabda), vagy hideg időben végzik (jégkorong, sífutás), nagyobb valószínűséggel váltanak ki asztmás rohamot. Kevésbé okoz asztmás rohamokat a sétálás, a kerékpározás, túrázás, úszás, baseball, golf, röplabda stb.
A testmozgás okozta asztma tünetei általában 5-20 perccel a mozgás elkezdése után jelentkeznek. Tipikusan egy órán keresztül vagy esetleg még tovább tartanak.
A testmozgás okozta asztma tünetei
- köhögés
- zihálás
- mellkasi szorító érzés
- mellkasi fájdalom
- tartós légszomj
- rendkívüli fáradtság
A testmozgás okozta asztmánál szerencsére nem szükséges szinten tartó kezelés, elegendő a gyógyszert edzés előtt bevenni. Ezzel a módszerrel nyugodtan élvezhetők a testmozgás előnyei. Így akár csak egy sétáról, vagy maratoni futásról legyen szó, az asztma nem kell, hogy megakadályozzon bennünket a testmozgásban.