Csalánkiütés kezelése

A csalánkiütést – urticariát – értágulatot okozó anyagok felszabadulása okozza a szervezetben, ezt számos tényező kiválthatja, lehet a tüneteket is kezelni, de hathatósan csak a kiváltó okok megszűntetésével lehet megszabadulni a kellemetlen bőrtünetektől.

A lakosság közel ötödét érintő csalánkiütés (orvosi néven urticaria) olyan allergiás bőrbetegség, amely során a szervezetben felszabaduló egyes kémiai anyagok nagyjából 1-2 cm átmérőjű rózsaszínű-vöröses viszkető – esetleg hólyagos – elváltozást okoznak a bőrön és a nyálkahártyákon.

Sokszor arc- szemhéj- ajak-duzzanat, súlyos esetekben nyelvduzzanat, légzési nehezítettség is társulhat hozzá.

Csalánkiütés okai

Értágulatot okozhat többek között a hisztamin, a leukotriének, de számos más anyag (többek között autoantitestek) felszabadulása is hasonló panaszokkal járhat. Ezek fokozott termelődését pedig számtalan tényező kiválthatja. A betegség bizonyos részében allergiás eredetre vezethető vissza a kiütések megjelenése, míg a felnőttek esetében leggyakrabban valamilyen gyógyszer okozza, addig a gyermekeknél leginkább az ételeké a vezető szerep.

Csalánkiütés felismerése

Jellegzetes megjelenése miatt a csalánkiütés könnyen diagnosztizálható, de ez nem jelenti azt, hogy elég a tüneteket bizonyos készítményekkel csökkenteni, a pontos diagnózishoz elengedhetetlen az okok kivizsgálása és megszűntetése. Kifejezetten, ha nem heveny, hanem visszatérő vagy idült csalánkiütésről van szó – a gyakorlatban pont ezek szoktak igazán gondot okozni, rendszerint részletes belgyógyászati kivizsgálást igényel, beleértve a vér- és bőrteszteket.

Csalánkiütés kezelése

Csalánkiütés esetén elsődleges feladat a kiváltó ok elkerülése, mely során fontos az önmegfigyelés vagy akár tüneti napló vezetése. Létrejöttét ugyanis provokálhatja bármely, biogén aminokat tartalmazó álallergiát okozó (például bor, sajt), vagy magas hisztamin (például földieper) vagy kinin (például tonic) tartalmú étel-ital fogyasztása, rendszertelenül szedett gyógyszerek alkalmazása (például lázcsillapítók), de kialakulhat fizikai hatásra és érintkezés útján is.

Fizikai inger lehet a hideg, meleg, testmozgás, napfény, víz vagy nyomás, jellemzőik, hogy pár órán belül elmúlnak az általuk okozott tünetek. Érintkezéssel csalánkiütést okozhatnak a különböző provokáló anyagok (kozmetikum, gumiban lévő latex, gyógyszer, kémiai anyagok, ételben lévő, állati és növényi fehérjék), ezek a bőrrel való kontaktus után 20-60 perccel jelentkeznek, de egy nap alatt el is múlnak. Súlyosabb esetben az egész testet beboríthatja a kiütés, és megjelenthet más szerveken is (kötőhártya, orr, bélrendszer), igazán súlyos esetben anafilaxiás sokk is felléphet.

Heveny kiütés esetén antihisztamin tartalmú kenőcs, tabletta, kalcium szedése segíthet panaszainkon, javasolt a vakarózást és a bőr egyéb módon történő irritálását elkerülni, ezek ugyanis fokozzák a tüneteket. 24-48 órán túl fennálló csalánkiütés esetén mindenképpen forduljon orvoshoz!
A háttérben ugyanis akár gyulladásos gócok (gyulladt mandula, fog, nőgyógyászati-urológiai fertőzések) vagy autoimmun betegségek (pajzsmirigy betegségek) is állhatnak. Azokban az esetekben, ahol a kiváltó okot nem sikerül kideríteni, fontos a bélgombásodás felszámolása, a bélben lévő káros hatású baktériumok elpusztítása, a bél mikrokörnyezetének (bélflóra, emésztőnedvek, gyomorsav stb.) helyreállítása.


close