Nehézlégzés

A nehézlégzés a légvétel nehezítettségét jelenti, meglehetősen kellemetlen, nagy ijedelemmel járó panasz.Mivel a beteg által megélt tünetről beszélünk, a súlyosságát meghatározni igen nehéz, hiszen a fájdalomhoz hasonlóan mindenki más panaszt érzékel súlyosnak.

Az mindenesetre biztos, hogy a nehézlégzés komolyan kell venni, és orvoshoz kell vele fordulni.

Különösen igaz ez akkor, ha a páciens életében ez először fordul elő, ha diabéteszben szenvedő betegnél lép fel, ha mellkasi fájdalom kíséri, és ha rovarcsípés vagy félrenyelés okozza.

Nehézlégzés tüdő- vagy szívbetegség miatt

A nyugalmi állapotban jelentkező nehézlégzést sok esetben valamilyen tüdő- vagy szívbetegség okozza. Előbbi csoportba tartozik például a tüdőödéma, az asztma, az idült hörghurut (ez általában dohányosoknál fordul elő), illetve tüdőgyulladásban szenvedő betegeknél a nehézlégzés a megbetegedés hirtelen rosszabbodását jelzi. Ha a nehézlégzés hirtelen mellkasi fájdalmat követően jön létre, tüdőembólia és légmell is lehet az ok, amelyek egyaránt nagyon súlyos, azonnal kezelendő állapotot jelölnek. A szívbetegségek közül a visszatérő nehézlégzés a szívelégtelenségre jellemző, de a nehéz levegővétel akár szívinfarktust is jelezhet.

Nehézlégzés Egyéb okok miatt

Előfordul, hogy a nehézlégzést valamilyen környezeti tényező vagy körülmény okozza. A nehézlégzés lehet allergiás reakció is, de okozhatja félrenyelés, rovarcsípés vagy valamilyen gáz vagy gőz belégzése. Cukorbetegeknél akkor fordul elő, ha a páciensnek annyira magas a vércukorszintje, hogy kómaközeli állapotban van. A nehézlégzésnek mentális okai is lehetnek: pánikroham alatt is rátörhet a betegre, ez általában ijesztőbb, mint amennyire veszélyes.


close