Ételallergia

Az ételallergia már kis mennyiségű étel elfogyasztása után is jelentős allergiás reakciót válthat ki. Az ételallergiában szenvedő betegek száma folyamatosan növekszik. A felnőttek körében 2 százalékra, a gyermekeknél körülbelül 6 százalékra tehető a valódi ételallergiások aránya.

Az alábbiakban olvashat arról, hogy kinél alakulhat ki ételallergia, továbbá az ételallergia és intolerancia különbségéről, a valódi ételallergia tüneteiről, okozóiról, kezeléséről és a megelőzés módjáról.

Kinél alakulhat ki ételallergia?

Azoknál a személyeknél, akiknek a családjukban gyakoriak az allergiás megbetegedések, fokozott kockázata van az ételallergia kialakulásának.

Elsősorban gyerekkorban jelentkezik az ételallergia (különösen a csecsemők és a kisdedek körében), majd idővel a gyerekek többnyire kinövik a tej, tojás, a szója, illetve a búza allergiájukat.

Amennyiben az allergia súlyos, továbbá ha mogyoróval, dióval, hallal vagy rákkal szemben áll fenn, nagy valószínűséggel nem nőhető ki, és egész életen át megmarad.

További ajánlott cikkünk ebben a témában: Ételallergia kivizsgálása

Ételallergia vagy intolerancia?

Sok embernél alakulnak ki kellemetlen tünetek bizonyos ételek elfogyasztását követően, ebben az esetben étel-intoleranciáról beszélhetünk.

Az ételallergiát (étel-túlérzékenységet) azért fontos megkülönböztetni az étel-intoleranciától, mert az ételallergia sokkal veszélyesebb, akár halálhoz is vezethet.

Az élelmiszerek többnyire nem zavarják meg az immunrendszer működését és nem okoznak hisztamin kiáramlást a vérbe. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerekre adott kellemetlen válaszok általában nem ételallergiák.

  • Étel-intolerancia estében az érintett ételből kis mennyiséget különösebb probléma nélkül el tudunk fogyasztani.
  • Ételallergia esetében viszont már kis mennyiségű étel is jelentős allergiás reakciót vált ki.

A valódi ételallergia tünetei

Az allergiás reakció általában csak kellemetlen, de nem veszélyes, egyes esetekben viszont életveszélyes is lehet.

  • szájzsibbadás;
  • a bőr viszketése;
  • az orrnyálkahártya megduzzadása, súlyos esetben légzési nehézség, ziháló légzés;
  • a test bizonyos részeinek, elsősorban az ajkak, az arc, a nyelv és a torok megduzzadása;
  • csalánkiütés (gyorsan kialakuló piros, kiemelkedés nélküli foltok, amelyek helyüket változtatják, nyomásra elhalványulnak);
  • ekcéma (lassan kialakuló, a csalánkiütéssel szemben helyét nem vagy alig változtató bőrmegvastagodás – általában ott alakul ki, ahol a bőr az allergénnel kapcsolatba került);
  • hasfájás, hasmenés, émelygés, hányinger, hányás;
  • szédülés, ájulás.

Az ételallergia okozói

Az ételallergiákat általában egyes fehérjék váltják ki. Az ételallergiát leggyakrabban okozó élelmiszerek a következők:

  • tojás;
  • hal;
  • rákfélék;
  • olajos magvak (például a dió, a földimogyoró és a török mogyoró).

Gyerekeknél ezekhez társulhatnak még a következő élelmiszerek:

Az ételallergia kezelése

Orvoshoz kell fordulni abban az esetben, ha allergiás tünetek merülnek fel röviddel étkezés után, különösen, ha ez ismétlődik.

Amennyiben lehetséges, már akkor orvoshoz kell fordulni, amikor az allergiás válasz még tart. Ez segíteni fog a diagnózis felállításában és a terápia kiválasztásában.

Az ételallergia megelőzése

Az allergiás reakció csak akkor akadályozható meg, ha a tüneteket okozó ételeket elhagyjuk.


close