Szénanátha

A szénanátha tulajdonképpen allergiás nátha, és a magyarok egytizedét érinti. A betegség, bár nem gyógyítható, de a tünetei alapján egyszerűen diagnosztizálható és hatásosan kezelhető.

A következőkben megtudhatja, hogy mitől alakul ki a szénanátha, milyen tünetei vannak, és hogyan enyhíthetjük ezeket.

Mi is a szénanátha?

A szénanátha, vagy más néven szezonális allergiás nátha, nevének megfelelően bizonyos allergének virágzása alatt vált ki tüneteket. Az okozók között bizonyos virágporok – úgynevezett pollenek –, valamint gombaspórák szerepelhetnek.

A szénanátha rendszerint iskoláskorban jelenik meg, gyakorisága a fiatal felnőttek körében a legmagasabb. Fiatalabb korban a fiúknál, felnőtt korban pedig a nőknél gyakoribb az előfordulása.

A szezonális allergiás nátha kialakulására azoknál a személyeknél mutatkozik nagyobb esély, akiknek a családjában allergiában szenvedő betegek vannak a közvetlen rokonok között.

A szénanátha tünetei

A szénanátha a legtöbb esetben gyakori tüsszentést, orrfolyást és orrdugulást, viszketést vált ki. Emellé sok esetben társulnak a szemen tapasztalható tünetek is: könnyezés, szemviszketés, vörös kötőhártya, de nem ritkán ödéma is kialakulhat a szem környékén.

Mi okozza a szénanáthát és mikor fordul elő leggyakrabban?

A szénanáthát virágpor (pollenek) és a gombák spórái idézik elő. A megbetegedést leggyakrabban előidéző növény- és gombafélék sajátossága, hogy porzásuk szél által történik.

A hazai meteorológiai körülményekre jellemző, hogy az úgynevezett allergiás szezon akár már február végén kezdetét veheti a tavasz elején virágzó fák pollenjei miatt. A legjelentősebb viszont az április végétől egészen júliusig nyúló úgynevezett “fűszezon”, amely során a füvek, valamint az egyes gabonafajták már akkut szimptómákat okoznak.

A gyomok augusztustól egészen októberig okozhatnak tüneteket. A gyomnövények közül hazánkban a parlagfű rendkívül súlyos probléma forrása, mivel az ország csaknem egész területe nagymértékű “fertőzöttséget” mutat.

A szénanátha tüneteinek enyhítése

A szervezet allergiás reakciója során hisztamin termelődik a testben; az orrtünetek jelentkezésének ez a magyarázata. A tünetek enyhítésére javasolt, antihisztamint tartalmazó készítmények hatásmechanizmusa során a készítmény meggátolja azt, hogy a hisztamin hozzáférjen receptorához, s ezáltal hatást fejtsen ki. Az antihisztamin-készítmény az orrviszketést és –folyást csökkentő hatás mellett sok esetben a szemen jelentkező szimptómákat is jelentősen enyhíti.

Ezen hagyományos gyógyszerek, bár hatékonyságuk megfelelő,  mellékhatásaik miatt napjainkban kevésbé használatosak. Ilyen mellékhatás például a fáradékonyság, a szájszárazság vagy a koncentrálóképesség csökkenése.

Az újabb, úgynevezett második generációs allergia-gyógyszerek hatása azon alapul, hogy e készítmények hatóanyaga a központi idegrendszerbe nem jut be. Ennek köszönhető, hogy e gyógyszerek – mivel nem okoznak álmosságot – nem korlátozzák a nagy koncentrálást igénylő tevékenységeket, így a gépjármű-vezetési képességet sem rontják. Ehhez társul, hogy nem fokozzák az alkohol hatását sem.

A cetirizin, valamint loratadin tartalmú készítmények vény nélküli és vényköteles változatban is kaphatók a patikákban, a többi antihisztamin vényköteles.


close