A szénanátha okai

A szénanátha a légúti allergia egyik megjelenési formája, a szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás és kísérő tüneteinek közkeletű neve. Pollenek, állatszőr, penészgombák vagy poratka okozhatják, az azonban nem egyértelmű, hogy mitől „élesedik be” az arra hajlamos emberek allergiája.

A szénanátha a leggyakoribb allergiás megbetegedés, a lakosság 10-15 százalékát érintő, pollenekre, penészre, illetve egyéb más mikroszkopikus anyagokra adott allergiás reakció.

Jellegzetes tünetei a tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás, orrdugulás. Két fajtáját tartják számon, a szezonális, illetve az úgynevezett perinális, azaz állandó szénanáthát. Előbbit az allergén pollenek (pontosabban az azok külső felszínén, a rájuk rakódó szennyező vegyi anyagok hatására létrejövő változások) okozzák, így például a mogyoró, az éger, a nyír, a lándzsás útifű, az angolperje, a parlagfű, valamint a fekete üröm virágpora.

Szénanátha okai

Az állandó panaszokat okozó anyagok között legjellemzőbb a poratka (egészen pontosan az atkák házi porban lévő ürüléke), a háziállatok szőre, tolla, nyála, valamint a penészgombák.
A szénanátha valódi okát azonban még nem sikerült feltárni. Így nem világos, hogy egyesek miért lesznek allergiásak a fenti allergénekre, mások pedig miért nem, ahogy a tudomány azt sem tudta még megmagyarázni, hogy ki miért az egyik vagy a másik allergénre lesz érzékeny.
A tudományos konszenzus szerint az allergiás nátha alapvetően genetikailag kódolt megbetegedés. A szénanáthára és általában az allergiás betegségekre való hajlam (atópiás alkat) öröklődik. Ha az egyik szülő allergiás, a gyermekének 30 százalékos esélye van arra, hogy nála is megjelenik a betegség. Ha mindkét szülő érintett, ez az érték 50 százalékra emelkedik.

Szénanátha és a civilizált életmód

Arra azonban már több elmélet létezik, hogy egy atópiás alkatú emberből miért lesz tünetes allergiás. A leginkább elfogadott a „civilizált életmód” teória, amelynek lényege, hogy az ipari és a közlekedési eredetű légszennyezés, a dohányfüst káros hatásai, valamint az egyéb vegyi anyagok növekvő koncentrációja játszanak jelentős szerepet a megbetegedés tüneteinek kialakulásában és bizonyos természetes anyagok (például pollenek) allergénné válásában.
Felmerült a túl steril életkörülmények káros volta is: például a közösségbe nem járó, egyke gyermek, akit a túlzásba vitt higiénia megfoszt nemcsak a kórokozó, hanem a “barátságos”, védő baktériumokkal való találkozástól is, így védtelenebb az irritáló hatásokkal, allergénekkel szemben.


close